temppsd2.jpg

Aktuális programok

március 21. csütörtök 18:00 Felnőtt Bibliaóra

március 22. péntek 18:00 30+ bibliaóra

NAGY GÁBOR
Vallás és teológia

Lényeges különbség van vallás és teológia között. Két megközelítési módja létezik a hitnek. Az egyik az Isten-központú, a másik az ember-központú szemlélet.

1. ábra

A hit Isten-központú megközelítése alapján az antropológia tudománya alá van rendelve a teológia tudománynak. Ez visszatükröz valamit abból, ahogyan egykor a középkori egyetemek működtek, amikor még a teológiát tartották „a tudományok királynőjének”.  Akkor ugyanis az volt a mérvadó felfogás, hogy minden más tudomány alá van vetve a végső igazságnak, ami Isten megismerését jelenti. Az ember megismerése történetesen Isten megismerésének a fényében mehet végbe. Isten a maga képére és hasonlatosságára teremtette az embert (Faciamus hominem ad imaginem et similitudinem nostram), és ahhoz, hogy pontosan megértsük, mit jelent embernek lenni, először magát Istent (Deus) kell megismernünk, ahelyett, hogy a tükörképet (Imago Dei) vizsgálnánk.

A hit ember-központú megközelítése szerint, amikor valaki a vallásról gondolkodik, egyfajta emberi viselkedést tanulmányoz. A teológia viszont Istennek a megismerését, tanulmányozását tűzte ki zászlajára. A globális világ korszakában már látjuk, hogy megbízható statisztikai adatok mentén sem lehet igazán tudni, hogy hányféle vallás létezik.

Amikor emberi nézőpontból vizsgáljuk a vallást, akkor tulajdonképpen azt vesszük górcső alá, hogy az emberek miként viselkednek hétköznapi (profán) és kultikus (szent) életükben a természetfelettibe vetett hitük alapján.

Detlef Pollack négy kritériumot állít fel a „vallás” fogalmának meghatározására. Az első a fogalom tágassága, hogy a nagy történeti vallások mellett az új (pszeudo) vallási jelenségek is leírhatók legyenek vele (pl. asztrológia, New Age, okkultizmus); másodszor hangolja össze a vallásokról szerezhető „külső” és az általuk képviselt „belső” szemléletet, ami azt jelenti, egyszerre legyen kritikus és tegye lehetővé, hogy vallások elkötelezettjei felismerjék benne saját látásukat; harmadszor tartson egyensúlyt a vallás elkötelezettség és a tudományos semlegesség között; végül a meghatározás legyen problémaérzékeny, vagyis az elméleti alapokból kiindulva folyamatosan engedje a tapasztalat kritikáját. (Was ist Religion? Probleme der Definition. Zeitschrift für Religionwissenschaft Jg. 3. (1995), 163-190.)

A református teológia: teológia, nem pedig vallás! Ami azt jelenti, nem csupán egyfajta szemléletről és viselkedésmódról van szó, amely meghatározható az emberi viszonyulások terén, hanem egy hitrendszerről, ami az életről és a világról való felfogást tükrözi, ahol Isten áll a középpontban.

Olyan világban és kulturális közegben élünk, ahol bizonyos magatartások és hozzáállások manapság rendkívül nagy népszerűségre tettek szert. A lényeg, hogy az ember higgyen valamiben. Mintha Isten célja csupán annyi volna, hogy az ember vallásos lény legyen! Ez az elképzelés azonban élesen ellentmond és szemben áll a bibliai keresztyénséggel. A Biblia ugyanis kimondja, hogy az ember gyógyíthatatlanul vallásos, azaz „homo religiosus”.

Kálvin János szintén így látta: „A világ kezdete óta nem hiányzott a vallás egyetlen országból, városból, vagy családi hajlékból sem. Kimondatlanul is vallja mindenki, hogy szívébe mélyen belevésődött az istenség érzete. Ezt a felfogást egyértelműen igazolja a bálványimádás is”. (Institutio I.3.1.)

Amikor Isten elhívta az Ő népét, hogy szent nemzet legyen, nem ők voltak az egyetlen vallásos nép. Az összes környező népnek megvolt a maga vallása. Amikor Isten szövetségre lépett velük, bizonyos dolgokat teljesen egyértelművé tett számukra. Először is, hogy „ne legyenek idegen isteneik rajta kívül”! Aztán, hogy „ne csináljanak maguknak faragott képet, ne imádják, és ne tiszteljék azokat”! A Sínai-hegyi szövetségkötésnél hangsúlyossá lett, hogy Isten azt kívánja meg népétől, hogy olyan hitük legyen, amely eltér minden más népétől. Azaz olyan hit jellemezze őket, amely csakis az egy igaz Istenre, Jahve-ra összpontosít, ahol Ő van a középpontban.

Mózes jön le a Sínai-hegyről, s lefelé menet találkozik Józsuéval, aki így szólt hozzá: Harci lárma ez a táborban! De ő így felelt: „Nem diadalének hangja ez, nem is legyőzöttek gyászénekének hangja, dalolás hangját hallom én!” (2Móz 32,17b-18). Mózes felismerte, ahogy közeledett a táborhoz, hogy vallási alkalomra gyűltek össze odalent a nép tagjai, akik teli torokból énekeltek, vallásukat ünnepelve. Ezen az ünnepen viszont egy aranyborjú volt a középpontban, amit maga Áron készített, hogy nekik is olyan istenük legyen, mint a szomszédos népeknek. Egy kézzelfogható Isten, akit láthatnak, aki a korszellemnek megfelelő, aki odaillő, akiért tudnak lelkesedni.

Isten pontosan tudta, hogy mi folyik ott, Mózes azonban nem. „Ekkor így szólt az Úr Mózeshez: Indulj, menj le, mert elromlott a néped, amelyet kihoztál Egyiptomból. Hamar letértek arról az útról, amelyet megparancsoltam nekik. Borjúszobrot készítettek maguknak, az előtt borulnak le, annak áldoznak, és ezt mondják: Ez a te istened, Izráel, aki kihozott Egyiptom földjéről. Még ezt is mondta az Úr Mózesnek: Látom, hogy ez a nép kemény nyakú nép. És most hagyd, hogy fellángoljon ellenük haragom és végezzek velük! De téged nagy néppé teszlek.”(2Móz 32,7-10)

Az emberek vallásosak lettek. Kálvin írja: „A tapasztalat nemcsak azt tanúsítja, hogy a vallás magva mindenkiben isteni eredetű, hanem azt is, hogy száz ember közül alig találunk egyet, akinek a szívében kicsírázna, egyet sem, akiben felnőve megerősödne és a maga idejében gyümölcsöt is hozna. Mindenki elfajul Isten helyes ismeretétől, mert vagy babonaságra jutnak, vagy rosszindulattal lázadoznak ellene. Emiatt nem marad a világban igazi istenfélelem”. (Institutio I.4.1.)

Az a vallás, amit követni kezdett a választott nép, eltorzította és megrontotta Isten igazi jellemét. Olyan teológiát alakítottak ki, amely elhagyta az igaz és tiszteletreméltó Isten dicsőítését. Ember által készített dolgokat kezdtek el imádni. Imádkoztak hozzá, áldozatot mutattak be neki. Az aranyborjú azonban süket és tehetetlen volt, mert az csupán az élő Isten utánzata volt. „Erről a fonákságról mondja Pál, hogy magukat bölcseknek vallván, balgatagokká lettek.” (Institutio I.4.1.)

Az ember elsődleges bűne tehát az volt, hogy elhagyta Isten helyes ismeretét, az igazságot hazugságra cserélte, és a Teremtő helyett a teremtményt kezdte el tisztelni.

A legalapvetőbb bűn a bálványimádásra való hajlam. A bálványimádás pedig magában foglalja a vallást. A keresztyén vallásban is lehet bálványimádónak lenni. Amikor az ember megfosztja Istent mindattól, ami egyedül Őt illetné meg, és hogyha a vallás középpontjába Isten helyett valami más kerül.

Ha a református teológia lényegét nézzük, akkor annak fókuszában mindig is az igaz Isten ismerete állt. Kálvin ezt így summázta: „Isten megismerésén ezt értem: nemcsak azt fogjuk fel, hogy van valamiféle Isten, hanem meg is tartjuk azt, amit róla szükséges tudnunk, vagyis ami dicsőségét szolgálja, nekünk pedig hasznos”. (Institutio I.2.1.)

Kelt.: Debrecen, 2018. február 07.

Alkalmak

Heti rendszeres alkalmak:

Vasárnap
9:30 Imaközösség
10:00 Istentisztelet
10:00 Gyermek istentisztelet
11:45-13:00 Konfirmáció felkészítő
17:00 Istentisztelet

Kedd
17:00-19:00 Ping-pong szakkör
17:30-18:30 Énekkari próba
19:00-20:15 Felnőtt konfirmáció felkészítő

Csütörtök
17:00-18:30 Felnőtt bibliaóra

Péntek
17:00 Ifjúsági bibliaóra
17:00-19:00 Ping-pong szakkör
18:00-20:00 30+ bibliaóra

Szombat
10:00-11:00 Hittanóra
 
Havi rendszeres alkalmak:

Minden hónap első szerdáján
17:00-18:30 Presbiteri bibliaóra

Minden hónap utolsó péntekén
17:00-18:00 Kátémagyarázatos bibliaóra

Minden hónap első szombatján
10:00-13:00 Gyermekklub

Minden hónap utolsó szombatján
16:00-18:30 Keresztyén filmvetítés

 

Napi Ige

Jn 13,21–30

„Amit tenni akarsz, tedd meg hamar!”

Tovább

Elérhetőségek

Cím: 4034 Debrecen, Komáromi Csipkés György tér 5.

Telefon: 52/ 787-134

Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Hivatali idő: Keddtől- Péntekig de. 9.00-tól 12.00-ig.

A 2019. év Igéje

Károlyi a Bibliafordító

Középkori templomok útja